Nos, annyi marhaságot lehet olvasni, látni a neten, hogy mostmár tényleg muszáj leírnom, hogy mit gondolok a kettlebellről, illetve a kettlebell edzésről. (Vendégposzt Zitától.)
A legfontosabb: mindegy, hány éves vagy és milyen a fizikai edzettséged, hogy évek óta pakolgatsz óriási vagy kicsi súlyokat, hogy nő vagy férfi vagy, a lényeg: tedd félre a kifogásaidat és keress egy olyan szakembert, aki valóban ért hozzá! Ez nagyon fontos! A legfontosabb! Hidd el: neeem, nem fogja tönkretenni a gerincedet, nem lesz tőle gerincsérved sem! Sőt, erősödni fogsz, ami nagyon jó dolog! De kell, hogy segítségedre legyen az edző, aki valóban ért hozzá! Mert a lényeg a részletekben rejlik! Persze te is kellesz: az alázatod, a kitartásod, az akaratod. Csak fejlődni tudsz! S ez a legfontosabb, hogy erősebb és egészségesebb, energikusabb legyél – magadhoz képest!
Sosem késő elkezdeni!
Sajnos egész életemben túlsúllyal küzdöttem. 25-30 körül eszembe jutott, hogy esetleg néha megmozdulhatnék, így, gondoltam, jó lesz egy kis aerobic. Valamire biztos jó volt.
Aztán 40 után, amikor már egyre több problémám volt, éreztem, hogy valami más kellene. Egyre gyakrabban fájt itt-ott, néha hetekig küzdöttem a becsípődött derekammal, már nem tudtam pl. felporszívózni vagy az óvodás (vagy kisiskolás?) gyermekemet kivinni ébredés után reggel az ágyából a nappaliba, hiába szerette volna… Szégyelltem magam, de hát ez volt… Apa erős, anyának meg fáj a dereka.
40 körül összeszedtem az összes bátorságom és felkerestem egy személyi edzőt, akinek hálás vagyok a mai napig, mert neki köszönhetem, hogy fontos része lett az életemnek a testmozgás. Látványosan átalakultam, erősebbnek éreztem magam, de kb. másfél év közös munka után, amikor már nagyobb súlyokkal edzettünk, ismét problémáim adódtak. Néha fájt a térdem, a bokám sem úgy működött, ahogyan szerettem volna.
A kérdéseimre nem kaptam választ: mit csinálok rosszul?
Közben egyre többször utamba akadt a neten a Kettlebell Debrecen. Megfogott a Bátorságsarok elnevezés. Valóban bátorság kell ahhoz, hogy az ember legyőzze saját magát és változtasson.
A férjem és én megtettük, s nagyon jól tettük.
Több mint egy éve jelentkeztünk a KBDB kezdő tanfolyamára. Gondoltuk, megtanuljuk 3 hónap alatt az alapokat, aztán majd lesz valahogy. 60 km-re élünk Debrecentől, így ez a heti két alkalom jó kis szervezést igényelt két gyermek, plusz a vállalkozásunk működtetése mellett.
Rögtön kiderült számunkra, hogy profik kezébe kerültünk. Minden kérdésünkre megkaptuk és azóta is megkapjuk a választ, mi miért van és hogyan lehetne másképp.
Változtatnunk kellett a szemléletmódunkon, a berögződött rossz mozdulatainkon, a helytelen mozgásunkon, s mindezt azóta is tanuljuk. Kb. másfél éve járunk heti 2 alkalommal Gabiékhoz, ha valami más elfoglaltság miatt ez elmarad, akkor hiányérzetünk van. Közben minden apró előrelépésnek őszintén örülünk, büszkék vagyunk egymásra. Nem okoznak gondot a hétköznapi feladatok, újra felkapom a tízévesemet is, aki ezt roppant élvezi. Nem gond lehajolnom, vezetés közben is hátra tudok nézni tolatásnál. Sőt! Le is tudok guggolni! Na jó, azt is tudom, hogy mi az a török felállás vagy a snatch
Lassan 45 évesen elmondhatom, hogy sokkal jobban érzem most magam a bőrömben, mint 5-10 éve.
Köszönöm nektek KBDB! Köszönöm Gabi, Anna, Szilvi! Megéri a heti 2×2 óra utazás!

Zita

És ha valaki szeretne csatlakozni, várjuk szeretettel ?