avagy a megújulás egy tökéletesen új szintje

Ha nagyon egyszerűen szeretném összefoglalni eddigi tapasztalataimat, akkor mindezt ezekkel a szavakkal lehetne. (Vendégposzt Ágitól.)

Szinte napra pontosan egy éve (hogy repül az idő, ha az ember lánya nyugdíjasként igyekszik a legtöbbet kihozni magából ?) volt szerencsém beiratkozni egy újonnan induló három hónapos kezdő kettlebell-kurzusra, amely döntés azóta életem egyik legjobbjának bizonyult. Szeretném megosztani páratlan élményeimet, kiemelten tisztelegve edzőm és instruktorom, Katschthaler Gabi, Törjék Viki, valamint sporttársaim előtt is, akikkel együtt izzadtunk és izzadunk azóta is az egészség, a fittség és a páratlan erőnlét jegyében.

A kezdet természetesen nehéz volt, csakúgy, mint az egész elhatározás pszichológiai előzménye. Új városba költözés, új környezet, a nyugdíjas-léttel járó hirtelen jött szabadság, 58 évesen a komfortzóna elhagyása, a megelőző negyven évben gyakorlatilag ZÉRÓ mozgás, fokozott térd-, derék- és hátfájás, katasztrofális erőnlét… stb.

Hosszas kutakodás után bukkantam rá a Bátorságsarokra, és egy csapásra felpörögtek az események. (Képletesen és fizikai értelemben egyaránt.) Kezdeti fizikai állapotfelmérést követően, kezdetét vette a formába lendítés és -lendülés.
A gyakorlatok VALÓBAN embert próbálóak (ha könnyű lenne mindenki ezt csinálná ?), ellenben TÖKÉLETES, RÉSZLETES útmutatással, tudományos, szakmai és tapasztalati megközelítéssel, EGYÉNRE SZABOTTAN volt/van/lesz alkalmunk azokat elsajátítani, gyakorolni és ezeknek megfelelően teljesíteni. Természetesen nem tündérmeséről van szó, és a kezdetek kezdetén mind edzőtársaim, mind jómagam nagymérvű izomlázat tapasztalhattunk meg 1-1 edzés utózöngéjeként, mint ahogy ez történik a mai napig is, de amit Gabi mint ember, mint szakember adott nekünk, az megfizethetetlen. Kissé groteszk, hogy az ember hatvanhoz közel kerül élete legjobb formájába, midőn mindehhez párosul az az önbizalom, amit nem tud más jobban felturbózni, mint a tény, hogy a fiatal sporttársak is elismerően bólogatnak az “öreglány” igyekezetét látva. (Nincs elég hely, hogy megköszönjem Nektek eme páratlan érzést és élményt ?).
Ismerkedem a korlátaimmal ?, lassan, de sikerrel tologatom azokat kifelé és teljességgel feltöltődtem kívül-belül egyaránt. A tévhitekkel ellentétben az egyik LEGEGÉSZSÉGESEBB edzésforma. Mellékhatása, hogy fájdalmaim, panaszaim teljesen megszűntek, erőt, lendületet ad és diéta nélkül megszabadultam 5-6 kg-tól, ami maradt az lassan átalakul, vagy átcsoportosul.

Egy szó mint száz, nem hiába hívják Bátorságsaroknak, a nevéhez híven tényleg erőt, merészséget ad minden értelemben, éppen ezért BÁTRAN ajánlom mindenkinek kortól, nemtől függetlenül.

Előre és erőre a jobb fizikai álló- és teljesítőképességért! Köszönöm Gabi!