1. rész – a 2. részt megtalálod itt.

Lea-Ann Ellison lavinát indított el ezzel a képpel Facebook-on. Közel 20.000 ’like’, több mint 3.500 megosztás, majd’ 2.000 hozzászólás. Rajongástól kígyóbékáig kapott mindent. Mert ehhez mindenki ért, ugye, és jól meg is mondja. Feketén-fehéren. Ahogy látja.

Pedig mint mindenütt, itt sincsenek egyértelmű válaszok, a szürke-árnyalatok dominálnak.

DE. Itt is vannak alapelvek, amik minden esetben ugyanazok, és amelyeket minden esetben be kell tartani. Ugyanakkor a kivitelezést a gyakorlatban teljes mértékben személyre kell szabni.

Mik ezek az alapelvek?

0. Ezt előrebocsátom: NE legyen bűntudatod, akárhogyan döntesz, sportolsz, vagy sem: ez a TE életed, a TE terhességed, a TE döntésed, a TE felelősséged.

Informálódj, kérdezősködj, olvass. Beszélgess lehetőleg olyanokkal is, akiknek van tapasztalatuk a témában. Huhogni mindenki tud, de akinek se gyereke, se erőnléte, az nem feltétlenül a legmegbízhatóbb forrás.

Az infók birtokában a lelkiismeretedre hallgass és úgy dönts. Ha a LEGKISEBB kételyed is van afelől, hogy jó-e, egészséges-e ez neked és/vagy a babának, akkor ne erőltesd. Az ezen való aggódás, görcsölés okozta stressz sokkal többet árt, mint amennyit a félve végzett edzés használ. Nem vagy rossz ember akkor sem, ha abbahagyod, akkor sem, ha folytatod, csak legyen ez felelős, megfontolt döntés eredménye.

1. A terhesség állapot, nem betegség; alapesetben nem arra kell indok, hogy folytassunk mindent, ahogy eddig, hanem arra, hogy változtassunk rajta vagy épp abbahagyjuk.

A gyakorlatban ez azt jelenti, ha eddig nem sportoltál, nem most van itt az idő kitenni a szervezetedet a kemény edzés elkezdésével járó sokkhatásnak. Ha viszont eddig rendszeresen edzettél, gondolj csak bele… Megcsináltad a tesztet, és megtudtad a nagy hírt… – de tulajdonképpen mi változott meg tegnap óta? És holnap mi lesz más a mához képest? Olyan óriási változások ezek, amik drasztikus életmódváltást követelnek egyik napról a másikra? Dehogy. Kivéve persze, ha ok van rá, erről szól a következő két alapelv.

2. Konzultálj rendszeresen az orvosoddal.

Ha minden rendben van, nincs ok arra, hogy bármit másképp csinálj, de ha bármi gond van a leleteiddel, vizsgálati eredményeiddel, vagy olyan tünetet tapasztalsz, amit addig nem, azt komolyan kell venni! Hallgass rá, ne kockáztass. Ha viszont a hírre, hogy babát vársz, külön indok nélkül azt mondja, dobj el a kezedből mindent, feküdj le és várd meg, amíg megszülsz, akkor keress másikat.

3. Figyelj oda magadra, a tested jelzéseire!

Ezt nem győzöm hangsúlyozni. Sem az orvos, sem az edző nem “bújhat beléd”: nem tudhatja, amit te tudsz, nem érezheti, amit te érzel. Ha valami pillanatnyilag nem tűnik jó ötletnek, akkor gyanús, hogy nem is az, inkább ne erőltesd. (Ezzel nem a szerepüket akarom kisebbíteni, hiszen te viszont nem biztos, hogy mindig tudod, minek mekkora a jelentősége, vagy mi a következménye, szóval fontos, hogy inkább 10x kérdezz tőlük túl sokat, mint 1x túl keveset.)

4. Jó, ha van edződ, aki járatos ebben a témában.

Főleg, ha bizonytalan vagy, hogy mit meg hogy csinálj. Túl értékes, amid van, ahhoz, hogy kísérletezz rajta. Mielőtt döntesz, beszélj vele személyesen, sőt, kérj tőle referenciát, beszélj olyan kismamákkal is, akik nála edzettek. Ez segíthet eloszlatni az esetleges maradék kételyeidet is.

5. Az a legjobb, ha az egész edzést egyfajta “wellnesskedésnek” fogod fel.

Nem azért csinálod, hogy rekordokat döngess, bárkinek (inkluzíve magadat is) is imponálj, bizonyíts vagy épp most lefogyj/megizmosodj/stb. A cél legyen az, hogy a lehetőségekhez képest jól érezd magad a bőrödben.

Ebből a célkitűzésből az 5 fő eljárási szabály is levezethető:

a) Gyakoriság, mennyiség, intenzitás, sűrűség, stb.: ahogy jólesik. “Jólesik”, a szó szoros értelmében: ami inkább élénkít, felvidít és felfrissít, mintsem kimerít és leamortizál. Ne nézd az időt, ne számold görcsösen az ismétléseket, ne méregesd a teljesítményedet se a máséhoz, se a (korábbi, vagy akár tegnapi) magadéhoz.

b) Ahogy a tested változik, a súlypontod, a mozgásod is változik. Meg gyakorlatilag minden. Ettől nem kell megijedni, de fel kell készülni rá. Lesznek gyakorlatok, amik eleinte jólesnek, később már nem, vagy fordítva. Vagy módosítani kell az álláson, pályán, próbálgatni kell, hogy jó. Hallgass az ilyen megérzéseidre, nem véletlenül jönnek. Ha van jó edződ, ő is segít, hogy mikor, min és mit változtass.

c) Még ha apránként is, de rengeteg változás megy végbe benned, megbolondulnak a hormonjaid, stb.: ez kihat a közérzetedre is. Lesznek jobb meg rosszabb napjaid. Sőt, ide-nekem-az-oroszlánt-is-napjaid meg hagyjatok-meghalni-napjaid is. Meg mindebből lefuthat pár kör órák alatt is 🙂 Végletes, de ez van, jobb, ha megbékélsz vele. Örülj a jó napoknak, de ne pörgesd túl őket, és ne tulajdoníts egetrengető jelentőséget a rosszaknak – majd holnap jobb lesz.

d) Mindezekből adódik, hogy eléggé kiszámíthatatlan, hogy a teljesítményed, erőszinted megmarad, csökken vagy netán még nő is. Egyik sem jó vagy rossz önmagában, nem ez a lényeg 🙂 A lényeg csupán annyi, hogy a közérzetedre milyen hatással van. Ha másnap csak húzod magad, rosszkedvű, ingerlékeny vagy a szokásosnál fáradékonyabb vagy, már az is jelzésértékű. Ezek ismeretében, rugalmasan kell kezelni az edzésprogramot.

e) Ha edzővel dolgozol, mindig számolj be neki az elmúlt edzés utáni tapasztalatokról, hogy aszerint tudja módosítani az edzésedet, ha kell. És beszéld át vele azt is, mit miért csináltok és milyen hatásra számíts. Egyrészt megnyugtató, ha látod, hogy érti a dolgát, másrészt sok felesleges pániktól kímélhet meg.

—

Így hirtelen ennyi jut most az eszembe. Remélem, feltűnt, hogy nem beszéltem sem konkrét súlyokról, sem konkrét gyakorlatokról, sem valamiféle egyedül-üdvözítő edzéstervről. Mert ez már olyan szinten helyzet- és személyfüggő, sőt, mint mondtam, akár pillanatnyi hangulatfüggő, hogy még nagy vonalakban sem lehet általánosítani.

A lényeg: ez csapatmunka a kismama, az orvos és az edző között.

És hogy mi a tapasztalat egy ilyen csapatmunkáról a “fogadó oldalon”, az kiderül a 2. részben, Gabi pár nappal szülés előtti interjújából, amit Pisti vett föl tavaly október végén: katt ide 🙂