Nem.

Illetve nem tudom ?
Attól függ, mi az a WOD ?
Ha a Crossfit filozófiai alapvetésének keretein belül értelmezzük, akkor nem is állhatna távolabb tőle; ha csak szó szerint az adott napi edzést értjük alatta, akkor igen.

Kezdjük némi háttérinfóval: nálunk a Bátorságsarokban, ha már megvan a “kettlebelljogsid”, azaz elvégezted a kezdő tanfolyamot, kétféle haladó út áll előtted.

Az egyik, hogy kb. havonta-hathetente kapsz egy programot, ahol mindig meg van adva, mit akarunk fejleszteni, mi a cél, és hetekre, sőt alkalmakra le van bontva, hogyan, milyen lépésekben próbálunk téged eljuttatni oda. Célirányos, átlátható, mindig tudod előre, mire számíts. Egyesek szerint unalmas, bár szerintem a fejlődés sosem az ?

A másik lehetőség a KBDB NapiMenü, ami viszont minden, csak nem unalmas, hiszen sosem tudhatod előre, mi lesz éppen az aznapi feladat, sőt tűnhet úgy, hogy semmi köze a mainak a tegnapihoz vagy a holnapihoz.

Ezek tehát látszólag homlokegyenest ellentétesek, a valóságban viszont párhuzamosan haladnak és bármikor át lehet nyergelni egyik lóról a másikra. Ugyanis – tádámm! – mindkét verzió program-alapú, csak az elsőnél ez teljesen nyilvánvaló, a NapiMenünél meg nem annyira.

A választható programjaink többsége – néhány spécitől eltekintve – ugyanis nyugati típusú.  Ezeknek egyik fő rendezési elve jellemzően az az alapfeltevés, hogy az intenzitásnak és a volumennek valamiféleképpen fordítottan arányosnak kell lenniük egymással. Nagyon leegyszerűsítve: minél nehezebb a súly, összességében annál kevesebbet csinálunk belőle és ha valamiből egy edzésen sokat akarunk csinálni, azt akkor kisebb súlyokkal kell. Ebből jön létre aztán a klasszikus periodizáció, ha így ismerősebben cseng ? Lineáris, lépcsős, hullám, vagy amit akartok.

A NapiMenünk edzéseinek hátterében viszont a sokkal kevésbé ismert, a régi szovjet súlyemelő edzők felismerésein alapuló programozás áll, amelyet az utóbbi év(tized)ekben Pavel tanulmányozott behatóan.

Három fő alapelvet követünk:

1. Amit leginkább érzékeltek belőle, az a sokféle speciális gyakorlat-variáció. Ma katonai, holnap padlóról nyomás, ma dupla, holnap szimpla vagy váltott, ma oldalfekvős, holnap ülésben, utána féltérden törzsfordításos vagy éppen egylábon állva.
2. A felszínen ugyan nem mindig nyilvánvaló, de ezek mögött a mélyben húzódik néhány vörös fonal, aminek a folyamatosságát viszont mindenképpen fenntartjuk. Hiszen a fejlődés nem más, mint alkalmazkodás, és hogyan alkalmazkodhatnánk valamihez, ami nem ismétlődik megbízható rendszerességgel?
3. Az intenzitást és a volument függetlenítjük egymástól, és számos más edzés-összetevőtől is. Nem kell mindig mindenben maxra (nodepláne bukásra) menni, abból nem fejlődés lesz, hanem sérülés meg kiégés. (Ó, erről mintha már írtam volna valahol ?) Edzésenként, blokkonként vagy akár gyakorlatonként változik, hogy mikor mi nehéz vagy könnyű. Ez keltheti azt a benyomást, mintha a dolgok csak találomra lennének összesorsolva, de ez nem baj: a meredek váltások hatékonysága hosszú távon bizonyított már.

Az eredmény pedig a kiszámítható kiszámíthatatlanság, mondhatni irányított káosz 😉

Ha szerinted jól hangzik és jönnél NapiMenüre, még két szabály is van ám, amit be kell tartanod:

1. Ha módosításokat írunk elő neked, azokat vita nélkül el kell fogadnod. Ha pl. a vállad sérült vagy a mobilitása nem elég jó mondjuk a dupla snatch-hez, valami mást fogsz kapni helyette. Valami olyat, ami szintén illeszkedik az említett vörös fonalra, csak nem veszélyeztet. Szóval ne aggódj, a fejlődésed töretlen lesz ?
2. Nem ugrálhatsz ide-oda a kétféle program között, ha éppen nem ízlik az aznapi koszt ? A NapiMenüről bármikor válthatsz, de a kapott programot végig kell vinned, mielőtt visszatérsz. Úgyszintén, ha egy programot félbehagysz, hogy kipróbáld a NapiMenüt, de nem jön be, nem térhetsz vissza ugyanoda, elölről kell kezdened. Nekem továbbra is az az elsődleges, hogy fejlődj, nem az, hogy jól szórakozz ?

Ha szeretnéd kipróbálni, külön jelentkezni nem kell, csak megjelenni a tetthelyen egyszer csak ?