Gyorsabban tudsz fogyni, izomtömeget építeni, robbanékonyságot fejleszteni, gyorsaságot, állóképességet növelni, vagy bármit elérni, amit csak a fejedbe veszel, ha erős vagy. Az erő ugyanis egy olyan alapképesség, ami minden más fizikai képesség fejlesztésének feltétele. Ha valaki erős, akkor minden könnyebb.

Az evolúciót nem lehet átverni semmilyen modern technológiával. Génjeinkbe kódolva hordozzuk a társkeresés kémiáját: mindenki a számára elérhető legjobb génekkel rendelkező társat keresi a saját génjei minél sikeresebb átörökítéséhez.  A nők ösztönösen keresik azt a férfit, aki egészséges és fizikailag erős, azaz képes ellátni, támogatni, megvédeni a családját. És a férfi is olyan nőt keres, aki nemcsak egészséges és termékeny, de elég erős is az utódok felneveléséhez. Nincs esélyegyenlőség, ha alfa-társat akarsz, neked is alfának kell lenned 🙂

Az erő fejlesztése nem népszerű, mert hosszú, a kezdeti szakaszon túl pedig viszonylag lassú folyamat: türelmet, kitartást és meglehetős szakértelmet igényel. Ugyanakkor tanulható készség, amely akkor is sokáig megmarad, ha nem gyakorlod, szemben például az állóképességgel, amely már pár hét kihagyás után is jelentősen visszaesik.

Számos elismert edző – pl. Eric Cressey, Mark Rippetoe, Ross Enamait, Pavel, Dan John – vallja, hogy még a kimondottan állóképességi sportot űző sportoló számára is versenyelőnyt jelent az erő fejlesztése, mert azzal az erő-állóképessége is automatikusan növekedni fog. Ha viszont kimondottan csak (erő-)állóképességre “gyúr”, akkor úgymond lekorlátozza saját magát: az ereje ugyanis nem fog nőni, ha nem kimondottan arra fókuszál, és  a teljesítményét is csak addig tudja javítani, ameddig a már meglévő erőszintje engedi.

Az erőszint szabja meg azt is, milyen sikereket várhatunk az alakformálással kapcsolatos terveink elérésében. Minél nagyobb az erő, annál több és intenzívebb munkát tudunk végezni. Márpedig mind az izomtömeg-növelésnek, mind a zsírból fogyásnak ez az alapja – a megfelelő diéta mellett. Átalakulási versenyünk egyik nagy tanulsága volt, hogy hasonló elkötelezettség mellett haladó tanítványaink akár kétszer akkora változást tudtak elkönyvelni, mint kezdő társaik – egyszerűen, mert erősebbek voltak.

Minél idősebb valaki, annál fontosabb az erőszint növelése, vagy legalább szinten tartása. A korral – de főleg az aktivitás hiányával! – olyan hormonális és egyéb élettani változások mennek végbe, amelyek során csökken az izomtömeg, a csontsűrűség, leromlik a mobilitás és ezáltal lassacskán elillan az erő is. Márpedig a puszta önellátáshoz is erő kell. Sok idős ember rémálma, hogy elesik – mert tudja, hogy nem tudna felállni… De szerencsére még akkor sem késő!